iraló barátok: kóbor gyógyító szerzetesek. - A kk-ban azokat a szerz-eket nevezték így, akik a bencések, az ágostonosok monostorainak kórházaiban mint ápolók, v. a patikáikban mint laboránsok dolgoztak, és valamit elsajátítottak a gyógyítás tud-ából, de megunván a szigorú fegyelmet, elszöktek és faluról falura vándoroltak, pénzért kuruzsoltak, sebészkedtek, gyógyszereket árultak. Főleg vásárokon jelentek meg. Csak a 18. sz. törv-ei szüntették meg szereplésüket. Gr.I.

Baradlai-Bársony I:55, 183.